Erotikus történetek – Egy élet – három történet 2. rész

Szenvedés

Erotikus történetek - Szenvedés

Erotikus történetek - Szenvedés

Nos, megígértem neked, hogy folytatom a történetem.

Mikor beköltöztünk a közösen bérelt házba, tudod mi volt az első dolgunk? Felszentelni. Na, és mivel lehetett a legstílusosabban? Eltaláltad: szexszel.

Panni ennél a mondatnál hangosan felnevetett.

Késő ősz volt, hűvös és barátságtalan idő, lógott az eső lába, erre mondják, hogy gyerekcsináló idő van. Alig pakoltunk le, tüzet gyújtottam, s máris kellemes meleg járta át a szobát. Azt javasoltam próbáljuk kicsit feldobni a hangulatot, mindjárt átölelt jó szorosan szinte ropogtak a csontjaim. Amúgy gondolhatod, ha egy akkora darab pasi megszorongat még, ha szeretetből is ott kő kövön nem marad, de ő gyengéd volt én meg végtelenül szerelmes. Majd elaléltam már csak a gondolattól is, hogy ő az enyém. Gyengéden megcsókolta az ajkam, mindig átjárt a bizsergés, ha ajkunk összeért. Ez elég is volt ahhoz, hogy meginduljanak bennem a hormonok, hogy az agyamat elborítsa a szenvedély. Követelőzően húztam magamhoz. Tudod, van a pároknál az az összhang, minél többet vannak együtt, annál jobban összeszoknak. Ez az összeszokás annyira tud működni, hogy egymás gondolatait is kitaláljuk, és a mozdulatokból is következtetni tudunk, mit akarhat a másik. Nálunk ez nagyon könnyen működött, a szex hihetetlen harmonikus volt. Ahogy magamhoz húztam, ajkunk máris egymáshoz tapadt, mint két éhes pióca. Gyengéden toltam magam előtt a közös ágyunk felé. Izgatott a helyzet, egy idegen házban szeretkezni életem férfiával, akivel lehet, hogy az egész életemet leélem? Magával húzott, ahogy lefeküdt az ágyra, lovagló pózt vettem fel úgy ültem rá, csípőmet mozgattam a nemi szervén, amit a farmeren keresztül is hamar keménynek éreztem.

De nem akartam kicsit sem sietni, ráhajoltam a mellkasára, ő közben a popsimat markolászta, majd bontogatta ki a farmerből. Szinte az egész fenekem belefért a markába, szerettem, ha simogatja, kényezteti. Mikor a tangámba turkált, akkor roppant zavarónak éreztem már a ruháimat, igyekeztem is minél gyorsabban megszabadulni tőlük. Szerettem a szájára ülni, ő pedig szerette a nedvem nyalogatni, egész közel röpített így a gyönyör hídjához, de nem akartam egyedül átsétálni rajta. Meg akartam várni a szerelmem, hogy együtt kézen fogva sétáljunk bele a színes remegésbe. Együtt mégis csak jobb visszazuhanni majd a színtelen valóságba. Kiszabadítottam szűk farmerja szorításából, levetettem pulóverét, úgy ültem rá, éreztem, hogy combjaim közé veszem meztelen férfi testét. Megtámaszkodtam mellkasán, mikor beleültem ágaskodó farkába. Élveztem azt is, ahogy eltűnik bennem. Mindig lassan, centiről, centire fogadtam magamba, szerettem érezni ezt a pillanatot, megtartani csak magamnak, mikor egyesülünk, mikor összeolvadunk. Utána persze vadul hajtottam a lovacskát a gyönyörök hídja felé, nem mindig kíméltem az ágyat. Tempóztam le és fel, le és fel, Oszkár közben a melleim simogatta, majd félig fel – felülve csókot lopott kiszáradt ajkaimról, vagy a mellem nyalogatta. Egy –egy sikoly és mély nyögések keveredtek, itt nem kellett tartani, mint a panellakásban, hogy más is meghallja. Már tudtam szabályozni, mikor legyen orgazmusom, hogy egyszerre vesszünk bele a gyönyör, a kéj tejfehér ködébe.

Néhány másodpercre elhallgatott, majd a forró teából hörpintve, amit rendeltünk, újra folytatta.

A kollégáimon csak nevetni tudtam, mikor reggelente egyik frusztráltabban jött iskolába, mint a másik. Szinte sütött róluk a kielégítetlenség. Velem ilyen soha nem fordult elő, szerelmes és kielégített nő voltam.

Gondolkoztam rajta, tényleg szép volt az a három-négy év, amit együtt tölthettem Oszkárral, ha akkor és ott megszakad a kapcsolatunk, akkor maradtam volna egy szép élménnyel, s nem kellett volna annyi szenvedésen átesnem.

S akkor, mikor a legjobban kezdett el alakulni minden, akkor történt, a hatalmas nagy csalódás, amit tőle soha nem vártam volna. Egy nap egyedül voltam otthon, épp hazaértem az iskolából, mikor jött a postás és egy felszólítást hozott. Gyerektartásról. Azt sem tudtam, hogy nős volt, nemhogy gyereke van. Komolyan mondom egy kerek óra hosszát bőgtem. Mikor anyámnak elmondtam, ő azt mondta, nem szólt bele, de már az első alkalommal látta, hogy nem hozzám való. Volt benne valami, ami őt zavarta, nem tudta akkor megmondani, hogy ez a jellemében, a viselkedésében volt, de tudod, milyenek a szülők egyből megérzik, ha valami nincs rendben. Ő távolsági buszon dolgozott, járta egész Európát, mikor hazaérkezett, akkor próbáltam kérdőre vonni. Én azt hittem köztünk teljes az őszinteség, köztünk a harmónia, a szeretet, mi több a szerelem dominál. A válasza tudod mi volt? Hogy alapjában véve semmi közöm a múltjához, s hogy nyomatékot is adjon a szavainak olyat csapott a konyhaasztal közepére, hogy az egy az egyben összecsuklott.

Akkor gondoltam bele először, milyen lenne, ha egyszer engem is megütne. Később persze erre szerettem volna rá is játszani, de soha nem tette meg. Na, de nem akarok ennyire előreszaladni. Ekkor egy picit bennem megingott valami. Már nem éreztem annyira stabilnak, annyira tökéletesnek azt az életet vele. És mégis, mégis, nem tudom, hogy lehettem annyira esztelen, hogy akkor is ragaszkodtam hozzá. Túl tudtam lépni ezen a csalódáson és harcoltam érte. Szembeszálltam a szüleimmel, akik, mikor megtudták az igazságot, hallani sem akartak arról, hogy továbbra is vele maradjak. Mert ez csak a kezdet volt. Később olyat is hallottam fél füllel, hogy minden városban van nője. Nem tudtam ezt elhinni akkor. Azóta már rájöttem, hogy nagyon is hihető volt minden. Minden szeretkezés alkalmával, már ameddig még történt köztünk ilyen, eszembe jutott, hogy lehet egy napja még másik nőt ölelt. S mondanom sem kell, hogy hányinger kerülgetett, utána órákat áztattam magam a kádban. S még ekkor sem jutott volna eszembe, hogy megbosszuljam, hogy én is megcsaljam. Még mindig találtam magamban annyi szerelmet, hogy kitartsak mellette. Persze alig telt el pár hónap, hogy ennek még híre se maradjon a szívembe, miután teljesen megváltozott a viselkedése.

Azzal kezdődött, hogy nem engedett vissza tanítani a következő évben. Mert nekem otthon a helyem, mert, ha dolgozni járok, ott biztos csak kurvák vesznek körül, akik szintén rávesznek valami kurválkodásra és még összehoznak valami pasival. Persze, nem is eggyel, hanem többel, mindjárt rögtön kuplerájnak gondolta a munkahelyemet. Először nem is vettem annyira komolyan, amit mondott. Nem hittem volna, hogy ember képes ilyet kijelenteni. Sokat voltam egyedül, mikor ő külföldön tartózkodott, és csak őrlődtem magamban, és nagyon hosszú ideig képes voltam önmagam is meggyőzni, hogy lépjek túl ezen, mert ez csak egészséges féltékenység. Egészséges féltékenység…most kiejtve ezeket a szavakat, hát mit mondjak a fejem verném legszívesebben még mindig a falba, hogy lehettem ennyire vak? Mikor hazajött darabig még meglágyított a kényeztetéseivel, néha még szex is volt, de annyira két különböző ember alakult ki bennem róla, mióta összetörte az asztalt és utána még engedjem magamba? Hát nem. Előbb csak dacból alakult ez ki bennem, hogy fájdalmat okozzak neki, hogy adjam vissza azt a csalódást, amit ő okozott nekem, később már undorodtam tőle. Főképp, ahogy egyre jobban elhatalmasodott rajta az őrült féltékenység. Ez lassanként alakult ki, ha benne volt s csak az idő hozta ki belőle, akkor nagyon jól tudta leplezni. Talán épp erre mondják, hogy józan bolond. Nem elég, hogy nem mehettem dolgozni, de lassanként még az utcára sem léphettem ki nélküle. Szerencsére nem bántott soha. Engem nem, de a ház berendezését, minden egyes alkalommal, mikor hazaért összetörte. Elvárta volna, míg ő külföldön van, addig én ki se lépjek a házból. Mert, ha kilépek, akkor biztos, hogy másik pasival találkozom, akivel talán titokban, az ő tudta nélkül össze is fogok házasodni. Később már a szüleimhez sem mehettem, képzeld el. Nem mehettem haza, mert ők biztos a lakodalmam szervezik egy másik férfival. Otthon őrjöngött, ha elmentünk együtt valahova, társaságba, mindenki azzal volt, hogy ezzel a pasival megfogtam az isten lábát. Egy áldott jó embert láttak benne. Annyira tudott viselkedni, intelligens volt, humoros, megnyerő. Barátaim talán el sem hitték volna, hogy miben élek otthon, mert ők Oszkárt teljesen másképp ismerték meg és nagyszerűen tudta ezt a látszatot tartani. Mindig féltem, mikor fog engem is megütni, de talán tudta, hogy akkor a börtönnel játszik, mert az egy látványos jel, amit megnyerő modorral már nem lehet elfedni. Erre nagyon figyelt. Annál mélyebben taposott azonban a lelkembe, ahol, és ahogy csak tudott. Sikerült a lehető legrövidebb időn belül kiölnie belőlem a vonzalmat és a szerelmet. Helyette egy másik érzéssel töltötte meg a lelkem szenvedéssel és sajnos ki kell, mondjam, a mai napig tartó gyűlölettel.

Eldöntöttem, elhagyom. A mély csalódás, ez a lépten-nyomon felbukkanó őrült féltékenység, hogy az udvarra se mehettem ki nélküle rettenetes volt. Mikor el akartam hagyni, hülye fejjel közöltem is vele. Erre fogta magát és bezárt napokra a házba, mint egy rabot. Azzal fenyegetett meg, ha elhagyom, akkor sorra veszi a családom, a bátyáim, azok gyerekeit, a szüleimet és mindenkit elkap és kinyír. Szó szerint. Mondanom sem kell, mennyire megijedtem. Elképzelheted milyen érzés lehet, mikor zsarolással kényszerítenek arra, hogy együtt maradj egy férfival. A gyomorforgató undornál is mélyebb volt az érzés bennem. Szemei annyira szikráztak, mikor kimondta a szavakat, hogy kénytelen voltam engedni. Megtippelni sem tudtam mennyi ideig fog ez tartani, de éreztem, ha nem találok valamiféle megoldást, kiutat, akkor ebbe bele fogok őrülni, vagy halni. Sok választásom nem volt. Mérlegelnem kellett, és ha túl akartam mégis élni, akkor színlelve a beleegyezést mellette kellett maradjak. Addig, míg ki nem találom, hogy szabadulhatok meg tőle úgy, hogy sem nekem, sem a családomnak ne essen fizikai bántódása.

Ezért úgy döntöttem vele maradok. Jó színész voltam, mert elhitte. Elhitte, csak az számít, hogy mi örökre együtt maradunk. Talán épp azért tudtam végig csinálni, mert bennem már forrt a bosszú és ez vitt előre. Lassan kezdett mindaz kialakulni bennem, hogy szabadulok meg tőle, s hogy állok minden kizsarolt napért bosszút, de ígéretemhez híven, ez megint egy másik történet lesz.

– nairof –

A bejegyzés kategóriája: Romantika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.