Bosszú
Tudod, azt mondják édes a bosszú, főleg, ha a lelkedben sértenek meg, egy olyan érzést fordítanak ellened, amire az életed is feltetted volna. Pontosan ezt éreztem én is. Megfogadtam, hogy megbosszulom a kizsarolt éveket. Minden reggel ezzel keltem, minden este ezzel feküdtem. Ahol tudtam fájdalmat akartam neki okozni. Mikor elutazott még egy puszit sem adtam, mikor megérkezett akkor sem. Szexről szó sem lehetett, meg is haltam volna, ha hozzám ér. Egyrészt bosszút akartam állni rajta, a sok szenvedésért, lelki fájdalomért, másrészt minél hamarabb szerettem volna megszabadulni tőle. Szerettem volna biztonságban tudni magam és a családom épségét is. Komolyan féltem tőle. Mindig attól tartottam, hogy éjszaka rám töri a szoba ajtaját és megerőszakol. Féltem nem fogadja el a kifogásaimat, mikor elutasítom a szexet, volt, hogy kétszer is hivatkoztam egy hónapban a havira, volt, hogy fejfájásra, gyomorfájásra panaszkodtam. Mindent kitaláltam, csak ne kelljen vele egy ágyba feküdnöm.
Elhatároztam ott fogok neki ártani, ahol a legjobban fáj, amit ha tudna, őrült féltékenységében talán bele is bolondulna.
Elhatároztam, hogy megcsalom.